P
A
D
A
M
E
D

KISLEXIKON




AKKOMODÁCIÓ (alkalmazkodás, "fókuszálás")


A szemlencse törőerejének megfelelő mértékű növelése annak érdekében, hogy a szem közelebbi tárgyakat is élesen legyen képes látni. A szem belsejében a körkörös lefutású sugárizom megfeszítésével a lencsefüggesztő rostok ellazulnak, ezáltal az addig kifeszített helyzetben lévő szemlencse domborúsága fokozódik, növelve annak törőerejét. Az életkor növekedésével a szemlencse rugalmassága folyamatosan csökken. Ez a folyamat vezet a presbyopiához.

Életkor (év) Akkomodációs képesség (dioptria)
1011-16
209-13

307-11

403-8

501-3

601-2




ANTIREFLEX RÉTEG


A szemüveglencsének egyfajta választható, a látás komfortját jelentősen növelő felületi kezelése. Előnye, hogy kiszűri a zavaró fénytükröződések nagy részét. Például a külső szemlélő a szemüveglencsén tükröződő ablak vagy fényforrás képe helyett a viselő szemét látja sokkal tisztábban. A szemüveget viselő pedig az oldalról betükröző és szemébe vetülő zavaró fényreflexektől illetve az erősebb fényforrások mellett észlelhető szellemképektől szabadul meg általa. A márkásabb lencsék már kizárólag antireflex kezeléssel kerülnek csak forgalomba.



AMBLYOPIA (tompalátás, lusta szem)


Az érintett szem látásélessége úgy csökkent, hogy nincs kimutatható szervi ok, vagy a szervi okok nem állnak arányban a látásélesség csökkenésével.
Okai :

  • Kancsalság
  • Anizometropia (a két szem fénytörése közötti nagyobb különbség)
  • Egyéb szembetegségek, melyek a töröközegek borússágát eredményezték

Csak gyermekkorban kezelhető 8-12 éves korig. A tompalátó szem elé helyezett, a fénytörési hibának megfelelő szemüveglencse a látásélességet érdemben nem javítja, sőt leggyakrabban zavarja az ellenoldali jól látó szemet.



ASTIGMIA (asztigmatizmus, "szemtengelyferdülés")


A szemtengelyferdülés kerülendő név, amely azontúl, hogy egy teljesen más fogalomra (kancsalság) is használt kifejezés, inkább félrevezető, mintsem hogy segítené az elváltozás megértését. Fénytörési hiba, a szaruhártya felszínének görbületi szabálytalansága. A szaruhártya a szabályos gömbalakhoz képest egyik átmérő irányában domborúbb, és a másik, az előzőre merőleges irányban laposabb.
Az asztigmia homályos látást okoz, akár közelre, akár távolra néz a szem.
Jellemző tünet:
Snellen ábra vonalainak eltérő élességben való látása. Az emberek zömének van kis mértékű, korrekciót nem igénylő asztigmiája.


Asztigmia hiányában az összes irányban egyformán élesnek látszódnak a vonalak.
Asztigmia esetén valamely irányban élesek a vonalak, a többiben mosódottak.
Ferde tengelyű asztigmia esetén valamilyen átlós irányban élesek a vonalak.

Fajtái:

Szabályos asztigmatizmus:
A szaruhártya legdomborúbb és legkevésbé domború tengelye derékszöget zár be.
  • Direkt asztigmia : a legdomborúbb tengely függőleges (± 15 o). Az asztigmatizmus leggyakoribb formája, az esetek 88%-ában fordul elő.
  • Indirekt asztigmia : a legdomborúbb tengely vízszintes (± 15 o)
  • Ferde asztigmia : a kitüntetett tengelyek ferdén, a függőlegestől és a vízszintestől ± 15 o-nál nagyobb mértékben eltérnek

Szabálytalan asztigmatizmus:
A szaruhártya legdomborúbb és legkevésbé domború tengelye hegyesszöget zár be.
Előfordulása ritka. Szemüveggel nem korrigálható.



BIFOKÁLIS LENCSE


Kétfókuszú lencse. A lencse felső és középső része a távoli korrekciónak megfelelő törőerejű, míg az alsó részében az olvasó (presbyopiás) korrekcióhoz szükséges dioptria van kialakítva. A fölső rész tartalmazhat a köztes távolságra megfelelő értéket is, így monitor és olvasótávolságra is használható a lencse. A két rész között éles határvonal látható a lencsében, mely esztétikai hátrányán kívül a látásban zavaró becsillogást illetve ún. képugrást idézhet elő.



CILINDER (cylinder)


A cilinder szó hengert jelent. Optikai szóhasználatban olyan lencsét jelöl, amely hengerből származtatható. Használatára az astigmia korrekciójánál kerül sor.

A henger palástjával párhuzamosan sík felszínt kapunk, míg rá merőlegesen görbült felszínt, így érthető hogy az előbbi tengelyben a ráeső résfény törés nélkül halad át rajta, addig az utóbbi tengelyben pedig fénytörést szenved. A cilinderes lencse fénytörő képessége, dioptriája a síknak tehát csak egy tengelyében érvényesül, mí rá merőleges irányban a törőereje nulla (gyakorlatilag ablaküvegként szerepel). Megegyezés szerint ez a cilinder tengelye.

A cilinderes lencse lehet éppúgy domború (gyűjtőlencse, konvex, plusz előjelű), mint homorú (szórólencse, konkáv, mínusz előjelű) akár a gömbfelszínből származtatható ún. szférikus lencsék. A szférikus lencsék minden tengelyben azonos törőerejüek.

A fénytörési hiba jellegéből adódóan a szemüveg állhat pusztán csak szférikus lencséből, csak ciinderes lencséből vagy a kettő kombinálható is egymással.
A cylinderdioptriát tartalmazó kontaktlencséket tórikus lencséknek szokás nevezni.



CYCLOPLEGIA


Egyes pupillatágító hatású szemcseppek nem csak a pupillát tágítják, hanem a szem fókuszáló képességéért felelős sugárizmot is blokkolják átmenetileg. Ezt a hatást nevezik cycloplegiának. Ennek főleg a gyerekek objektív fénytörés meghatározásában van szerepe, hiszen ebben a korban jelentősebb fénytörési hibákat is képesek a szemek "elrejteni" a vizsgálat elől.
A cycloplegiának jelentősége van még egyes szemészeti gyulladásos betegségek kezelésében is (iritis, uveitis).
Ilyen hatású szemcseppek a tropicamid (főleg felnőtteknél használatos), a cyclopentolat (gyermekeknél használják).
A leghosszabb hatású atropin cseppet iskolás kor előtt használják főként. A pupilla tágulata miatt a vizsgálat után átmeneti fényérzékenység illetve olvasásnál érzett homályos látás várható. Ennek ideje tropicamid esetén kb. 6 óra, cyclopentolat esetén 24 óra, atropinnál pedig 7-10 nap is lehet.



DIOPTRIA (D)


Egy lencse fénytörésének erőssége dioptriában egyenlő a fókusztávolságának méterben kifejezett reciprok értékével.
D = 1 / f
Pl. ha egy lencse egy távoli tárgyról érkező párhuzamos fénysugarakat a lencse mögött 1 m távolságra gyűjti össze, akkor 1/1, azaz 1 dioptriás. Ha 25 cm távolságra gyűjti össze, akkor : 1 / 0,25 m  =  4  Dioptriás



EMMETROPIA


A szem fénytörését két tényező aránya határozza meg: a szaruhártya és a szemlencse által kéviselt törőerő és a szemgolyó tengelyhossza.

A hibátlan fénytörési helyzet, amikor a nyugalomban lévő szemben a távolból érkező párhuzamos fénysugarak éppen a kellő helyen, a látóhártya síkjában (sárgafolt) adnak éles képet.



FOTOKROMATIKUS LENCSE


Napfényen, azaz a szemüveget ért ultraibolya fény hatására , annak lencséi besötétednek (szürkés vagy barnás árnyalat). Előnyös ötvözése a dioptriás szemüveg és a napszemüveg együttes használatának. Hasznos tudnivaló, hogy az gépkocsik szélvédője UV-szűrő hatásúak, így vezetés során az autóban a szemüveg világos marad. Manapság azonban már létezik egy speciális lencse, amely autóban is képes sötétebbre változni, de ez azonban rendelkezik egy bizonyos világos alapszínnel.



HYPERMETROPIA (hyperopia, túllátóság)


Fénytörési hiba, amikor a nyugalomban lévő szemben az éles kép a szem mögött képződik a látóhártya (sárgafolt) síkja helyett.
Okai:
  • a szem tengelyhossza kisebb, mint normál esetben
  • a szaruhártya optimálisnál enyhébb görbülete
  • szemlencse görbületének csökkent volta /ritka/
  • szemlencse törésmutatójának csökkent volta /ritka/

Tünetek:
Enyhe fokú túllátásban távolra és közelre is jó lehet a látás.
Közepes fokú túllátásban a távoli látás jó lehet, azonban a közelről olvasás zavart szenved.
Nagyfokú túllátásban sem távolra, sem közelre nem éles a látás.
"Fókuszálással" a túllátás okozta homályoslátás javul.
A szem fókuszáló képessége (akkomodáció)azonban életkorral folyamatosan csökken, ennek következtében a fiatalkori, rejtett túllátóság először az átlagosnál korábbi közeli olvasási zavart okoz. Ugyancsak ez az ok vezethet majd a fiatalabb korban még sikeresen elrejtett túllátóság megjelenéséhez. Ilyen esetekben válik szükségessé a távoli szemüveg, melyet azonban sokszor csak TV nézéshez, autóvezetéshez szoktak inkább hordani, állandó viselet helyett.



MONOFOKÁLIS LENCSE


Egyfókuszú szemüveglencse

Fajtái:
  • Szférikus lencse: (gömbfelszínből származtatható)-minden tengelyben azonos a törőereje
  • Cylindrikus (másnéven: tórikus) lencse (hengerfelszínből származtatható)-törőereje egyik irányban nulla, rá merőleges irányban van fénytörése. Az asztigmia korrekciójában használjuk.
  • Szferocylinderes lencse : a fenti kettő kombinciója

Egyfókuszú lencse lehet távoli illetve olvasószemüvegben egyaránt.
Presbyopiás életkorban a távoli szemüveggel már nem látunk jól olvasni. Az olvasószemüveggel pedig távolra homályos a látás.
Ahogy a növekvő életkorral erősebb olvasószemüvegre lesz szükség, ezeknél már a köztes távolságban (monitor) is homályos lehet a leképezés. (lásd munkaszemüveg)



MULTIFOKÁLIS LENCSE (progresszív lencse)


Választóvonal nélküli, folyamatos dioptria átmenetet produkálva a lencse felső részén át távolra, a lefelé haladó sávban előbb a köztes távolságokhoz, majd legalul a közeli olvasáshoz szükséges dioptriaértékek találhatók.
Előnye, hogy bármely távolságra élesen láthat viselője a szemüvegcsere nyűge nélkül.
Hátránya: A széli részeken kissé torzított képet ad, és ez a torzítás annál nagyobb, minél erősebb a közelre szükséges dioptria.
Tipikus problémák a fekve történő olvasáskor illetve autóvezetésnél a tolatáskor szokott jelentkezni. Használata kötöttebb testtartást illetve fejtartást igényel, ezért használatához általában megszokási idő szükséges. Tapasztalat szerint az állandó távoli szemüvegviselők sokkal sikeresebben viselik, ellentétben azokkal, akik csak alkalmilag teszik fel, vagy egyáltalán nem viselik távoli szemüvegüket.



MUNKASZEMÜVEG (Beltéri szemüveg)


Az elnevezés sajnos nem szerencsés, mert a munkához viselt egyfókuszú szemüveg (legyen az állandóan viselt szemüveg vagy akár olvasószemüveg) nem azonos azzal, amelyet a optikus munkaszemüvegnek nevez. Ha a presbyopiás személynek az olvasószemüveggel már az ún. köztes távolságban lévő monitor képe is homályos, akkor a "munkaszemüveg" jelenthet komfortos megoldást. Ez esetben is folyamatos dioptriaátmenetet találunk a szemüveglencse felső (monitor táv) és alsó része (olvasó távolság) között. Távolra ez a szemüveg is homályos képet ad, bár kevésbé, mint az egyfókuszú olvasószemüveg esetében.



MYOPIA (rövidlátóság)


Fénytörési hiba, amikor a nyugalomban lévő szemben az éles kép a szemen belül képződik a látóhártya (sárgafolt) síkja helyett. Tünet: távolra a látás nem éles, közelre a látásélesség megtartott. Minél erősebb a rövidlátás, annál közelebb kerül a szemhez az a legközelebbi pont, amelyet még képes élesen látni. Nagyfokú rövidlátásban már a szokásos olvasótávolságban sem, hanem csak annál közelebb éles csak a látás. Fókuszálással (azaz akkomodációval) a rövidlátás okozta homályoslátás nem javul, hanem romlik. Hunyorítással, a szemrés szűkítésével azonban a látás élesebbé válik.
Okai:
  • a szem tengelyhossza nagyobb, mint normál esetben
  • a szaruhártya optimálisnál fokozottabb görbülete
  • szemlencse görbületének fokozódása /ritka/
  • szemlencse. törésmutatójának növekedése (idősebb korban)




POLÁRSZŰRŐS LENCSE


Főként a napszemüvegek, de a hagyományos dioptriás szemüvegek lencséje is rendelkezhet polárszűrős képességgel. Ennek révén a szem káprázását okozó csillogásokat lehet kiszűrni, amelyek legjellemzőbb módon a vízfelszínekről, úttestekről, szélvédő üvegekről, színes képesújságok lapjairól származnak és zavarják látásunkat.




PRESBYOPIA (öregszeműség)


A természetes öregedés által a szemlencse megkeményedése illetve a lencsetok csökkent rugalmassága, ezzel csökkentve a szem akkomodációs képességét. Minden fénytörési hibában illetve a fénytörési hiba nélküli szemben is fellép a presbiópia.
A korrekciós szemüveg értékét befolyásolja :
  • A szem fénytörése (azaz a távoli szemüveg értéke, ha van)
  • Életkor
  • Munkakörülmények, olvasási körülmények:
  • A közeli tárgypont távolsága (kézimunka, olvasás, monitor)
  • Olvasott szöveg betűmérete, a nézett tárgy részletdússága
  • A nyomtatás minősége, kontrasztviszonyai
  • A megvilágítás minősége (napfény, műfény, fényerő)
  • Az olvasás, közelre tekintés időtartama

Fenti tényezők eredményeként ezért valakinek lehetséges, hogy különböző tevékenységekhez, különböző időpontokban vizsgálva kismértékben más és más dioptriájú szemüvegeket érez legjobbnak.



PROGRESSZÍV LENCSE


Lásd: multifokális lencse



REFRAKCIÓ (fénytörés)


A fénytörés egy optikai jelenség. Ha a fény két eltérő optikai sűrűségű közeg határára érkezik, akkor egy része visszaverődik, másik része pedig belép az új közegbe. Az új közegben haladó fénysugár általában megtörik
A szem fénytörésének mérése a refraktometria. Minden szemnek van fénytörése. Akinek szemüveg szükséges, annak nem fénytörése, hanem fénytörési hibája (ametropia) van. Természetesen sokkal több embernek van valamilyen fokú fénytörési hibája, mint ahányan szemüveget vagy kontaktlencsét viselnek. A statisztikák szerint a fénytörési hibák előfordulása nagyon gyakori, a lakosság több mint felét érinti.



TRIFOKÁLIS LENCSE


A távoli és közeli korrekció közott egy harmadik sáv a köztes távolságokra ad éles képet éles elválasztó vonallal. A mindennapi gyakorlatban ritkán használatos lencse.



VISUS (látásélesség)


A szem felbontóképességére utaló érték. Minél közelebbi két pontot tud a szem különállóként felismerni, annál nagyobb a látásélessége. A legjobb lehetséges látásélesség a fényérzékelő receptorok méretétől és sűrűségétől függ. Mivel a csapok sűrűsége a látóhártya közepén (sárgafolt) a legnagyobb, a látóélesség centrálisan a legjobb, periféria felé pedig egyre csökken. A legkisebb látószög, amelyből érkező két tárgy képét az emberi szem meg tudja különböztetni átlagosan 1 szögperc. Ekkor a látásélesség értéke: 1,0. A visus értékét ún. Snellen törttel fejezzük ki, melynek számlálójában az aktuális vizsgálati távolság szerepel, a nevezője pedig az a távolság, ahonnan a jel 1 szögperc látószög alatt esik a szembe.
Aki az olvasótábla legkisebb betűit is jól látja, annak a visusa a következő formákban fejezhető ki: 5/5,  6/6,  20/20 (angolszász területeken) vagy kifejezhető decimális értékkel: 1,0

Látása a hivatásunk!